Mitől és mennyire függ a Gravi-szell huzatfokozó teljesítménye?

A huzatfokozó működési elve.

A Gravi-szell huzatfokozó működési elve elsődlegesen a szélenergián alapszik. Alapelv, hogy a huzatokozónak egy szélárnyékolástól mentes csőfelállást biztosítsunk. Ezt követően a szélmozgás már könnyedén működésbe hozza a huzatfokozó berendezést, mely során a szél által megpörgetett huzatfokozó sapka szívóhatást gyakorolva a csőjáratra képes szellőzést biztosítani.

Mennyi levegőt képes szállítani óránként a Gravi-szell huzatfokozó?

A szerkezet légszállítása azonban nem határozható meg egyszerűen, nem adható a „Mennyi levegőt képes szállítani óránként?” kérdésre egy minden körülmény esetén érvényesülő biztos válasz. A huzatfokozó légszállítására két fő ok miatt nem adható egy állandó számérték válaszul: a szerkezet légszállítása dinamikusan változik a rá ható szélerősségnek megfelelően, illetve komoly befolyásoló tényezővel bírnak a szívó oldali csőjárat egyéni tulajdonságai is.

Az első ok magától értetődő, ha tudjuk, hogy a Gravi-szell huzatfokozó működési elve a szélenergián alapszik. Magától értetődően minél erősebb a rá ható szélenergia, annál jobb szellőzőteljesítményt képes nyújtani a berendezés.

Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy a huzatfokozóra 0°-os szögben érkező különböző erősségű szelek milyen erősségű szívóhatást gyakorolnak a szívó oldalra:

1. táblázat: Nyomástényezők különböző erősségű szeleknél

Az 1. táblázatban látható, hogy a szélerősség növekedésével a szívóhatás egyre erősödik.

A második ok a szívó oldali csőjárat egyéni jellemzőinek változatossága. Ilyen egyéni jellemzők például a szívó oldali csőjárat hossza, átmérője, lejtése (álló/fekvő), tisztasága, levegő utánpótlása, továbbá összetett szellőzőhálózatok esetén az egyes ágak tulajdonságainak összessége, s ezek egymástól vett különbözősége. Ezen jellemzők mindegyike befolyásolja a huzatfokozó teljesítményét, épp úgy, mint minden más szellőztető berendezésnél. A huzatfokozó teljesítményét negatívan befolyásoló tulajdonságok összesített hatását így nevezhetjük fojtásnak. Minél nagyobb a fojtás, annál kisebb a légszállítás.

Egy teljesen lefojtott szellőztető berendezés nem képes szellőztetni.

A fojtást a legtöbb esetben maga a felhasználó képes szabályozni a szellőztetni kívánt helység levegő utánpótlásának biztosításával. Levegő utánpótlást a szellőztetéshez mindig biztosítani kell, különben fizikailag lehetetlen szellőzőhatást kialakítani! Egy egyszerű, ám annál szemléletesebb példával élve: Egy légmentesen zárt befőttes üvegből sem tudjuk a levegőt kiszívni mindaddig, míg nem biztosítunk neki frisslevegő utánpótlást. Érthető módon egy légmentesen zárt helység esetében a szellőztető berendezések képtelenek szellőzést kialakítani, így minden esetben gondoskodjunk friss levegő utánpótlásról!